Kéne....

Kéne egy perc, amikor meg tudnám érteni a dolgokat,

Kéne egy perc, amikor valakivel összeérinthetem ajkamat.

Kéne egy perc, amikor szabadon szállhatok,

Kéne egy perc, amikor azzá válhatok ami vagyok.

Kéne egy perc, ahol álomvilágom valahol meglelem,

Kéne egy perc, amikor idejön az akire szükségem van,

Kéne egy perc, amikor tökéletesen érezem magam.

Kéne egy perc, ahol ne táruljon elém a világ mocska,

Kéne egy hely, ahol szemem elé nem ez tárulna,

Kéne egy perc, ami alatt minden megváltozna.

Kéne egy emberiség, aki hajlandó lenne változni,

Kéne egy ember, aki képes lenne másokra hatni.

Kéne egy világ ahol nem kéne ennyit kívánni,

Kéne egy hely, ahol nem félelemmel kéne az utcára lépni,

Kéne egy perc, amikor, amit kívánsz, egy perc alatt meg tudnád kapni.

Elveszett öröm száll a levegőben,

Múltját keresi, Mert nem tud másban élni,

Mindig visszavágyakozik, és ezerszer bánja,

Hogy máshogy alakult, és nem mehet vissza újraélni,

Azokat a  tökéletes perceket, amikor megállt az idő,

És nem tette azt tönkre senki,

Most. ez a jelen. Csak egy test, érthetetlen lélek társul hozzá.

Megérteni kívánja a dolgokat, hogy miért olyan múló és változó a pillanat.

Elmerül, kisvilága zajában, ahol próbálja megtalálni önmagát.

_______________________________________________________

Ez most ilyenre siekredett:/ valahogy ez járt a fejemben, és leírtam..

amúgyis rég írtam már, de sokan elvették a kedvem a blogozástól...

.De mindegy, nem érdekel más véleménye... :)

A szünet unalmasan telik, de remélem, így utolsó napokra történik valami izgalmasabb is.

Tegnap megismertem egy lányt, és megint azt a hihetetlen érzést éreztem, mintha 1000 éve ismernénk egymást. Ez már nem az első alkalom, eddig 2 emberrel éreztem ilyet. Ez egy csoda lenne? Vagy csak véletlen, hogy összetalálkozok valakivel, akivel elsőre megértjük egymást, és akinél első beszélgetésnél azt érezhetem, hogy megbízhatok benne, mint a legjobb barátomban? Kiderült az is, hogy rengeteg mindenben hasonlítunk, sőt a legnagyobb bajunk is, szinte ugyanaz, (...) és eszméletlen örömmel halottam, hogy fel tudtam őt vidítani, akármilyen rossz kedve is volt. Hátmég nekem miylen jó kedvem lett=) Az is nagyon jól esett, hogy azt mondta nem midnenkivel ilyen első beszélgetésre, és énis pont ilyen vagyok, az egyszerűen pár sorból kiderül, hogy itt valami más...*.* dehát ez egy különleges dolog volt^^

Örülök, hogy megismerhettelek Amy<3

ennyi mára. puszpusz.