Ez a bejegyzés Májlónak szól, mert rengeteg hálával tartozok neki azért, hogy van nekem, és rettenetesen megszerettem, és örökké barátok maradunk. <3 ő az aki nap mint nap jókedvre tud deríteni, és eszméletlenül tud hiányozni 2 nap után is ha nem beszélünk =( Sose hittem, hogy valakinek ennyit jelenthetek. Soha senkitől olyan szavakat amiket ő ír, még nem halottam. Olyan szépen ki tudja fejezni magát, és nyíltan tud beszélni a dolgoktól.Amióta ismerem rengeteget változtam énis.*-* Egy baráti ölelésért hihetetlen mit meg nem adnék.Vele már a megismerkedésünkkor olyan volt, mintha 1000 éve ismernénk egymást. már 4 nap után, a legfontosabb emberek közt tartottam őt *-* Imádjuk a zenét, rengeteg mindenben egyezik a véleményünk, ő az egyedüli aki a legszarabb hangulatomban is tud lelket önteni belém, és tudom, hogy akármikor akármiben számíthatok rá. Sokszor rossz a kedvem, de nem akarom elrontani az ő kedvét is...mégis két sorból rájön ha valami bajvan... és meghallgat, megvigasztal mindig, és ez fordítva is így igaz. *-* Legtöbbször ugyanolyan hangulatunk van, ha neki rossz, én felvidítom őt, ha nekem, ő mindig felvidít. Vele a legfelszabadultabban tudok beszélni, teljesen magamat adhatom neki, és a legszebb, hogy legtöbbször ő tudja kifejezni azt amit én akarnék mondani... Akármi is történjen, vagy akárhogy is maradjon/legyen, még ha sohase látom őt, akkoris az egyik legkedvesebb barátomnak tekintem őt, és senkinek a világon nem érdekel a véleménye ebben a témában, hogy én kit minek nevezek. Ez egy barátság ami nem a külsőn, az önérdekeken, a kényszeren és a képmutatáson alapul hanem a közös témákon, a szereteten, feltételek nélküliségen és a megértésen. Erős dolog köt minket össze, valami leírhatatlan,...hihetetlen, olyan mintha mindig is ismertem volna őt, egyedül ő ismer engem igazán. és kimerem azt mondani, hogy én is többet tudok róla másoknál... Nem is tudom, hogy még mit írhatnék, ha eszembe jut valami úgyis leírom.
szeretlek Májló<3
______________________________________________________
"Néha elég egy pár óra, vagy pár nap, hogy az ember életét megváltoztassa valaki. Nem számít az idő, sem a tér, nincsenek miértek, nincsenek kérdések és nincsenek válaszok sem. Csak van valami. Találkozol valakivel, akinek nem kell semmit mondanod. Pár perc és a vesédbe lát. A gátlások leomlanak, a képmutatás álarca megreped az arcodon. Nincs többé hazugság, csak az őszinteség, csak a csupasz lelked, minden védelem nélkül. És félsz, és halára rémülsz, mit keres valaki pár óra után a szíved közepében. Félsz, hogy vissza fog élni a kiszolgáltatottságoddal. Nem teszi, mert a markodban van, ahogy Te is. A józan ész meg eltűnik. Bármit mond, megteszed. Bármit kérdez, válaszolsz. Kivetkőzöl magadból, és mindent a fonákjáról látsz. Olyasmit teszel, amit el sem hiszel, olyanokat mondasz, amiket utólag sem értesz. Tükröt állít eléd, amiben meglátod magad. Az igazi énedet. A valóságot. Amit senki más szemében nem láttál még. Talán azt is tudja, hogy milyen leszel. Még a jövődet is látja benned, te meg meglátod a szemében a saját, minden mocsoktól és szennytől mentes arcképedet."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése